|
|
Jelen Házirend célja,
hogy Tisztelt Betegeink tájékoztatást
kapjanak a betegeknek az egészségügyről
szóló 1997. évi
CLIV. törvényben szabályozott
jogairól és kötelezettségeiről,
továbbá iránymutatást
adjon arról, hogy ezek a jogok
és kötelezettségek
Kórházunkban milyen módon
érvényesíthetők,
teljesíthetők.
Kérjük, hogy a Házirendet
figyelmesen olvassa el és a Kórházban
folyó gyógyító
munka eredményessége,
a betegjogok érvényesülése
és betegtársai nyugalma
érdekében a benne foglaltakat
szíveskedjen megtartani.
Egészségügyi
ellátáshoz való
jog
A betegnek joga van az egészségi
állapota által indokolt,
megfelelő, folyamatosan hozzáférhető
és az egyenlő bánásmód
követelményének megfelelő
egészségügyi ellátáshoz.
1. A szabad orvosválasztás
joga
- A betegnek joga van -
a választott orvos beleegyezésével
- az ellátását
végző orvos megválasztásához,
kivéve az alábbiakat:
- a) A
beteget kezelő osztály osztályvezető
főorvosa - a beteg egészségi
állapota által indokolt
megfelelő szakmai ellátás
érdekében - felülvizsgálhatja
az orvosválasztást,
és más orvost jelölhet
ki kezelőorvosnak. Döntéséről
- annak indokaival együtt
- köteles a beteget tájékoztatni.
- b) Ügyeleti
szolgálat idején,
illetve azonnali beavatkozást
igénylő sürgős szükség
esetén nem gyakorolható
a szabad orvosválasztás
joga.
- c) A
beteg ellátásának
alapjául szolgáló
jogviszony a szabad orvosválasztást
kizárja.
2. Orvosi konzílium
kéréséhez való
jog
Amennyiben a beteg bármely,
a kezelőorvos által megállapított
diagnózissal, illetőleg javasolt
terápiával, vagy a Kórházból
történő tervezett elbocsátásával,
illetve más egészségügyi
szolgáltatóhoz történő
beutalásával kapcsolatban
más orvos általi konzílium
adását kéri, ezt
az osztályvezető főorvosnál
szóban, vagy írásban
terjesztheti elő.
Amennyiben a beteg a Kórházban
nem részesíthető az egészségi
állapota által indokolt
legrövidebb időn belül a szükséges
ellátásban, tájékoztatásra
jogosult arról, hogy az adott
ellátás mely egészségügyi
szolgáltatónál
biztosítható.
Kapcsolattartás
joga
1. Látogatási
jog
Betegtársai nyugalmának
tiszteletben tartásával
és a betegellátás
zavartalanságának biztosítása
mellett minden nap 10:00 - 20:00 között
látogatókat fogadhat.
- Egy betegnél egyszerre
maximum 3 látogató
tartózkodhat.
- Látogatási időn
kívüli látogatásra
engedély az osztályvezető
főorvostól, ügyeleti
időben pedig az adott osztály
ügyeletes orvosától,
vagy az ügyeletvezetőtől kérhető.
- Az osztályvezető főorvos
elrendelheti a látogatás
korlátozását,
vagy kizárását,
ha azt a beteg egészségi
állapota indokolja. Döntéséről
- annak indokaival együtt -
köteles a beteget tájékoztatni.
2. Kapcsolattartás szóban
és írásban
- A kapcsolattartás elősegítésére
telefonkészülékek
állnak rendelkezésre
a kórtermekben, illetve a
folyosókon. A beteg ezeket,
a betegtársak nyugalmának
megzavarása nélkül,
rendeltetésszerűen jogosult
használni. Mobiltelefon használata
orvosi vizit, illetve vizsgálat
alkalmával nem megengedett.
- A porta épületén
postaláda található.
3. Kapcsolattartásból,
információkból
való kizárás joga
A betegnek joga van meghatározott
személyeket a látogatásból
kizárni, joga van továbbá
megtiltani, hogy a Kórház
bárkinek, vagy meghatározott
személyeknek gyógykezelése
tényét, illetve az azzal
kapcsolatos bárminemű információt
feltárjon.
Ezt a betegnek felvételekor
kell jeleznie, mely a betegdokumentációjában
rögzítésre kerül.
A beteg gondozása érdekében
a tilalom alól az osztályvezető
főorvos felmentést adhat a beteg
közeli hozzátartozója,
illetve a gondozására
köteles más személy
írásbeli kérésére.
Ebben az esetben a betegdokumentációban
kerül rögzítésre,
hogy pontosan ki és milyen terjedelmű
tájékoztatást kapott
a gondozás ellátása
érdekében.
4. A beteg melletti tartózkodás
joga
- Súlyos állapotú
betegnek joga van arra, hogy az
általa megjelölt személy
mellette tartózkodjon.
- Kiskorú (18 év
alatti) betegnek joga van arra,
hogy szülője, törvényes
képviselője, illetőleg az
általa vagy törvényes
képviselője által
megjelölt személy mellette
tartózkodjon.
- A szülő nőnek joga
van arra, hogy az általa
megjelölt nagykorú személy
a vajúdás és
a szülés alatt folyamatosan
vele lehessen, a szülést
követően pedig arra, hogy -
amennyiben ezt az ő vagy újszülöttje
egészségi állapota
nem zárja ki - újszülöttjével
egy helyiségben helyezzék
el.
A benntartózkodásra
irányuló kérelmet
az osztályvezető főorvos felé
kell megtenni, aki az osztályos
működési rendben foglaltak
szerint, az osztályán
lévő helyi adottságok
figyelembevételével dönt
és határozza meg a beteg
melletti tartózkodás módját.
5. Vallásgyakorláshoz
való jog
A betegnek joga van arra, hogy
a Kórházban vallását
szabadon gyakorolja, és a vallási
meggyőződésének megfelelő
egyházi személlyel kapcsolatot
tartson.
Mindez az osztályon folyó
gyógyító munka
zavartalanságának, az
osztály működési
rendjének és a betegtársak
jogainak tiszteletben tartása
mellett gyakorolható.
6. Személyes tárgyak
használatához való
jog
1. A beteg csak a kórházi
benntartózkodáshoz elkerülhetetlenül
szükséges személyi
használati tárgyakat,
illetve pénzösszeget tarthat
magánál. Értéktárgyak,
továbbá pénz letétbe
helyezését a Kórház
nem vállalja.
2. A felvételre került
betegek ruházatukat, cipőjüket
a kórtermekben található
szekrényben helyezhetik el.
3. Eszméletlen betegek ruházatáról,
értéktárgyairól,
pénzéről a felvételt
végző egészségügyi
szakdolgozó jegyzéket
készít. Az értéktárgyakat
és pénzt a Kórház
pénztárában letétbe
helyezi. A ruházat elhelyezése
zárható szekrényben
történik. A ruházat,
továbbá a letett pénz,
illetve értéktárgyak
távozásakor a betegnek,
elhalálozásakor örökösének
kerülnek kiadásra.
4. A kórházi benntartózkodás
ideje alatt saját ruházat
(hálóruházat, papucs,
hálóköntös)
a higiénés szabályok
betartása mellett használható.
Azokon az osztályokon, ahol
a higiénés előírások
miatt csak kórházi ruházat
használható, a felvételkor
a beteg figyelmét erre külön
felhívják.
5. Saját ágynemű, továbbá
az el nem foglalt kórházi
ágyak ágyneműjének
használata nem megengedett.
6. Rádió, TV használata
fülhallgatóval megengedett.
Fülhallgató nélküli
készülék működtetéséhez
előzetes orvosi engedély, továbbá
valamennyi kórtermi betegtárs
beleegyezése szükséges.
Az esti lámpaoltást
követően rádiót,
illetve TV-készüléket
üzemeltetni nem szabad.
7. A beteg a kórházi
benntartózkodás idejére
használatba kapott leltári
tárgyakért felel. Elbocsátásakor
azokat az osztályos nővérnek
vissza kell adnia, az esetleges károkat,
hiányokat meg kell térítenie.
A
Kórház elhagyásához
való jog
1. A beteg elbocsátásáról
a beteget, illetőleg hozzátartozóját
előzetesen tájékoztatni
kell, lehetőség szerint legalább
24 órával a tervezett
elbocsátást megelőzően.
2. A betegnek joga van a Kórházat
- kezelőorvosának javaslata ellenére
- saját felelősségére
elhagyni, amennyiben azzal mások
testi épségét,
egészségét nem
veszélyezteti.
A távozási szándékot
a kezelőorvosnak kell bejelenteni, aki
ezt a tényt az egészségügyi
dokumentációban "önkéntes,
saját felelősség melletti
távozás" megjegyzéssel
rögzíti, majd azt a beteg
aláírásával
megerősíti. Cselekvőképtelen
beteg esetén a távozáshoz
a törvényes képviselő
írásban megadott egyetértése
szükséges.
Amennyiben a beteg a Kórházat
bejelentés nélkül
hagyja el, a kezelőorvos ezt a beteg
egészségügyi dokumentációjában
"előzetes bejelentés nélküli
távozás" megjegyzéssel
feltünteti, továbbá
- ha a beteg állapota indokolja
- az eltávozás tényéről
értesíti a beteg háziorvosát
és az illetékes hatóságokat,
valamint cselekvőképtelen beteg
esetén a törvényes
képviselőt. Ennek megtörténtét,
az értesítettek feltüntetésével
a betegdokumentációban
rögzíti.
Tájékoztatáshoz
való jog
- A beteg jogosult arra,
hogy számára érthető
módon teljes körű, részletes
tájékoztatást
kapjon
- a) egészségi
állapotáról,
beleértve ennek orvosi megítélését
is,
- b) a javasolt vizsgálatokról,
beavatkozásokról,
- c) a javasolt vizsgálatok,
beavatkozások elvégzésének,
illetve elmaradásának
lehetséges előnyeiről és
kockázatairól,
- d) a vizsgálatok,
beavatkozások elvégzésének
tervezett időpontjairól,
- e) döntési
jogáról a javasolt
vizsgálatok, beavatkozások
tekintetében, elvégzésüket
követően azok eredményéről,
esetleges sikertelenségéről,
illetve a várttól
eltérő eredményről
és annak okairól,
- f) a lehetséges
alternatív eljárásokról,
módszerekről,
- g) az ellátás
folyamatáról és
várható kimeneteléről,
- h) a további ellátásokról,
valamint
- i) a javasolt életmódról.
Joga van továbbá
megismerni az ellátásában
közvetlenül közreműködő
személyek nevét, szakképesítését
és beosztását.
A tájékoztatást
- a fenti tartalommal - elsősorban kezelőorvosától
kérheti, illetve további
kérdéssel, észrevétellel
is kezelőorvosához fordulhat.
1. Tájékoztatásról
való lemondás
- A cselekvőképes,
továbbá a 16. életévét
betöltött kiskorú
beteg a tájékoztatásáról
lemondhat, kivéve, ha betegsége
természetét ismernie
kell ahhoz, hogy mások egészségét
ne veszélyeztesse.
- Ha a beavatkozás
elvégzését
a beteg kezdeményezi (pl.
nem orvosi indikációjú
terhességmegszakítás),
a tájékoztatásról
való lemondás csak
írásban érvényes.
A tájékoztatás
jogáról való lemondást
a Kórházba történő
felvételkor kell a felvételt
végző orvosnak, vagy a későbbiekben
a kezelőorvosnak jelezni, aki ezt a
betegdokumentációban rögzíti.
2. Más személy
kijelölése a tájékoztatási
jog gyakorlására
- A cselekvőképes,
továbbá a 16. életévét
betöltött kiskorú
betegnek joga van arra, hogy közokiratban,
vagy teljes bizonyító
erejű magánokiratban, vagy
- írásképtelensége
esetén - két tanú
jelenlétében szóban
tett nyilatkozatban kijelölje
azt a cselekvőképes személyt,
akit helyette tájékoztatni
kell.
- Ugyanilyen alakiságok
betartása mellett megjelölheti
azt a személyt is akit a
helyette való tájékoztatás
jogából kizár.
Ezen nyilatkozatait a betegnek a
Kórházba történő
felvételkor a felvételt
végző orvos, illetve későbbiekben
a kezelőorvos részére
kell átadnia, illetve jeleznie
az ilyen tartalmú nyilatkozat
tételére irányuló
szándékát.
Az
egészségügyi dokumentáció
megismeréséhez való
jog
- A beteg jogosult
- a) a gyógykezeléssel
összefüggő adatainak kezeléséről
tájékoztatást
kapni,
- b) a rá vonatkozó
egészségügyi
adatokat megismerni,
- c) az egészségügyi
dokumentációba betekinteni,
valamint azokról saját
költségére másolatot
kapni,
- d) a fekvőbeteg-gyógyintézetből
történő elbocsátásakor
zárójelentést
(137. §) kapni,
- e) egészségügyi
adatairól indokolt célra
- saját költségére
- összefoglaló vagy
kivonatos írásos véleményt
kapni.
- f) az
általa pontatlannak vagy
hiányosnak vélt egészségügyi
dokumentáció kiegészítését,
kijavítását
kezdeményezni.
- Egészségügyi
ellátásának
ideje alatt az általa írásban
felhatalmazott személy jogosult
a betegre vonatkozó egészségügyi
dokumentációba való
betekintésre, illetve arra,
hogy azokról másolat
kiadását kérje.
- Egészségügyi
ellátásának
befejezését követően
az általa teljes bizonyító
erejű magánokiratban felhatalmazott
személy jogosult az egészségügyi
dokumentációba való
betekintésre és arra,
hogy azokról másolat
kiadását kérje.
- A beteg halála
esetén törvényes
képviselője, közeli
hozzátartozója, valamint
örököse - írásban
kérheti a halál okával
összefüggő vagy összefüggésbe
hozható, továbbá
a halál bekövetkezését
megelőző gyógykezeléssel
kapcsolatos egészségügyi
adatok megismerését,
az egészségügyi
dokumentációba való
betekintést, valamint költségtérítés
mellett másolat kiadását.
A másolat kiadása iránti
kérelmet - a megismerni kívánt
egészségügyi adatok
körének pontos megjelölésével
- az osztályvezető főorvoshoz
kell eljuttatni. A betekintésre,
illetve másolat kiadására
vonatkozó felhatalmazásban
ugyancsak pontosan meg kell jelölni
a megismerni kívánt egészségügyi
adatok körét.
Az
orvosi titoktartáshoz való
jog
A beteg jogosult arra, hogy
az egészségügyi ellátásában
részt vevő személyek az
ellátása során
tudomásukra jutott egészségügyi
és személyes adatait (a
továbbiakban: orvosi titok) csak
az arra jogosulttal közöljék,
és azokat bizalmasan kezeljék.
Vizsgálata és gyógykezelése
során csak azok a személyek
lehetnek jelen, akiknek részvétele
az ellátásban szükséges,
illetve azok, akiknek jelenlétéhez
a beteg hozzájárult kivéve,
ha törvény másként
rendelkezik.
Vizsgálatára és
kezelésére olyan körülmények
között kell, hogy sor kerüljön,
hogy azt mások ne láthassák,
ne hallhassák, kivéve,
ha abba a beteg beleegyezik, vagy sürgős
szükség miatt ez elkerülhetetlen.
A beteg megnevezheti
azt a személyt, akit kórházi
elhelyezéséről, egészségi
állapotának alakulásáról
értesítsenek, illetve
joga van bármely személyt
ebből kizárni.
Erről felvételével
egy időben kell nyilatkoznia az erre
vonatkozó formanyomtatvány
kitöltése útján.
A
beteg kötelezettségei
- A beteg köteles kezelőorvosával
és az ellátásában
közreműködő egészségügyi
szakdolgozókkal képességei
és ismeretei szerint az alábbiak
szerint együttműködni:
- a) tájékoztatást
adni különösen minden
korábbi betegségéről,
gyógykezeléséről,
gyógyszer vagy gyógyhatású
készítmény
szedéséről, egészségkárosító
kockázati tényezőiről,
- b) tájékoztatást
adni fertőző betegségeiről
és a foglalkozás végzését
kizáró megbetegedéseiről
és állapotáról,
- c) megnevezni azon személyeket,
akiktől a fertőző betegséget
megkaphatta, illetve akiket megfertőzhetett,
- d) tájékoztatást
adni minden, az egészségügyi
ellátást érintő,
általa korábban tett
jognyilatkozatáról
(tájékoztatásról
való lemondás, ellátás
visszautasítása stb.),
- e) a gyógykezelésével
kapcsolatban tőlük kapott rendelkezéseket
betartani,
- f) a gyógyintézet
házirendjét, működési
rendjét betartani,
- g) az előírt
térítési díjat
megfizetni,
- h) előírt személyes
adatait hitelt érdemlően
igazolni.
A kórházi felvételhez
TAJ - kártya, illetve Európai
Uniós Egészségbiztosítási
Kártya, vagy azt helyettesítő
formanyomtatvány szükséges.
Az
önrendelkezési jog gyakorlása
1. Beleegyezés a beavatkozásokba
A beteg az önrendelkezési
jog keretében szabadon dönthet
arról, hogy kíván-e
egészségügyi ellátást
igénybe venni, illetve annak
során mely beavatkozások
elvégzésébe egyezik
bele.
- A beleegyező nyilatkozat megadására,
vagy visszautasítására
a beteg megfelelő tájékoztatása
után kerülhet sor szóban,
írásban vagy ráutaló
magatartással.
- Az invazív (műtéti,
vagy műtéti jellegű diagnosztikai)
beavatkozásokhoz a beteg
írásbeli, vagy - amennyiben
írásképtelen
- két tanú együttes
jelenlétében, szóban
vagy más módon megtett
nyilatkozata szükséges.
- Az írásbeli beleegyezés
megadását a műtétet,
illetve a diagnosztikai beavatkozást
végző orvos kéri az
erről szóló formanyomtatvány
kitöltése útján.
2. A beleegyezés visszavonása
A megadott beleegyezés
bármikor visszavonható
azonos formai követelmények
betartása mellett.
A visszavonási szándékot
a kezelőorvosnál kell jelezni
az ok megjelölésével.
Amennyiben a visszavonásra alapos
ok nélkül kerül sor,
a Kórház jogosult az emiatt
felmerült, indokolt költségei
megtérítését
követelni.
3. A beavatkozás visszautasítása
A cselekvőképes beteg
az önrendelkezési jog keretében
úgy is dönthet, hogy az
egészségügyi ellátást
nem veszi igénybe, illetve annak
során adott beavatkozás
elvégzésébe nem
egyezik bele. Ennek feltétele,
hogy az ellátás visszautasítása
mások életét, vagy
testi épségét ne
veszélyeztesse.
Ha a visszautasítás
a beteg egészségi állapotában
várhatóan súlyos,
vagy maradandó károsodást
eredményez, a visszautasítást
közokiratban, teljes bizonyító
erejű magánokiratban, vagy -
írásképtelensége
esetén - két tanú
együttes jelenlétében,
szóban teheti meg. Ez utóbbi
esetben nyilatkozata, a két tanú
aláírásával
együtt a betegdokumentációba
kerül felvételre a kezelőorvos
által.
4. Életmentő beavatkozás
visszautasítása
A cselekvőképes beteg
az életmentő, vagy életfenntartó
beavatkozást is visszautasíthatja,
feltéve, hogy olyan súlyos
betegségben szenved, amely az
orvostudomány mindenkori állása
szerint rövid időn belül halálhoz
vezet és gyógyíthatatlan.
- Az erről szóló
nyilatkozatát a beteg közokiratban,
teljes bizonyító erejű
magánokiratban, vagy - írásképtelensége
esetén - két tanú
együttes jelenlétében,
szóban teheti meg. Ez
utóbbi esetben nyilatkozata,
a két tanú aláírásával
együtt a betegdokumentációba
kerül felvételre a kezelőorvos
által. Visszautasítása
csak akkor válik érvényessé,
ha a Kórházban - a
jogszabályi előírás
szerint - felálló
háromtagú bizottság
érvényesíti
a nyilatkozatát. Amennyiben
a bizottság a nyilatkozatot
nem érvényesíti,
a betegnek joga van bírósághoz
fordulni annak pótlása
iránt.
- Visszautasító
nyilatkozatát a beteg bármikor,
formai kötöttségek
nélkül visszavonhatja
a kezelőorvosánál,
aki ezt a betegdokumentációban
rögzíti és a
beteggel aláíratja.
5. A beleegyezési és
visszautasítási jog átruházása
A cselekvőképes beteg,
és a 16. életévét
betöltött kiskorú személy
közokiratban, vagy teljes bizonyító
erejű magánokiratban, vagy -
írásképtelensége
esetén - két tanú
jelenlétében szóban
tett nyilatkozatban megnevezheti azt
a cselekvőképes személyt,
aki jogosult helyette a beleegyezés,
illetve a visszautasítás
jogát gyakorolni.
Ezen nyilatkozatait a betegnek a
Kórházba történő
felvételkor a felvételt
végző orvos, illetve későbbiekben
a kezelőorvos részére
kell átadnia, illetve jeleznie
az ilyen tartalmú nyilatkozat
tételére irányuló
szándékát.
Amennyiben a beteg cselekvőképtelen,
és nem jelölt ki önmaga
helyett nyilatkozattételre jogosult
személyt, a beleegyezés
és a visszautasítás
jogát - kizárólag
a kezelőorvosa által javasolt
invazív (műtéti, illetve
a műtéti jellegű diagnosztikai)
beavatkozások vonatkozásában
- az egészségügyről
szóló 1997. évi
CLIV. számú törvényben
megjelölt hozzátartozói
gyakorolják.
6. Cselekvőképtelenség
esetére történő visszautasítás
- Bármely cselekvőképes
személy előzetesen, közokiratban
rendelkezhet arról, hogy
esetleges későbbi cselekvőképtelensége
esetén mely egészségügyi
ellátásokat, beavatkozásokat
kíván visszautasítani.
- Ugyancsak közokiratban
nevezheti meg előre azt a személyt,
aki - esetleges későbbi cselekvőképtelensége
esetén - helyette a beleegyezés
és visszautasítás
jogát gyakorolni fogja.
Ezen nyilatkozatait a betegnek a
Kórházba történő
felvételkor a felvételt
végző orvos, illetve későbbiekben
a kezelőorvos részére
kell átadnia. A nyilatkozatok
a betegdokumentációhoz
kerülnek csatolásra.
A
beteg jogainak érvényesítése
A Kórház a betegjogokról
és azok érvényesítésének
lehetőségeiről történő
tájékoztatási kötelezettségnek
oly módon tesz eleget, hogy Házirendet
az osztályos folyosókon,
és a várótermekben
a betegek számára hozzáférhetővé
teszi.
1. Panaszok kivizsgálása
A beteg jogosult az egészségügyi
ellátással kapcsolatban
az egészségügyi szolgáltatónál,
illetve fenntartójánál
panaszt tenni.
Ha a beteg panaszt kíván
tenni és az az őt kezelő osztályon
nem nyert orvoslást, panaszát
írásban, a főigazgatóhoz,
vagy az Etikai Bizottsághoz címzetten
kell eljuttatnia a Kórház
Titkárságára. A
panasznak részletes leírást
kell tartalmaznia a kifogásolt
eljárásról, magatartásról,
tartalmaznia kell a megsértett
betegjog megnevezését,
továbbá a panaszt tevő
személyi adatait és elérhetőségét.
A beteg nevében eljáró
törvényes, vagy meghatalmazott
képviselőnek hitelt érdemlően
bizonyítani a kell képviseleti
jogosultságát.
A panaszt kivizsgálásáról
és eredményéről
szóló írásbeli
értesítésre a bejelentéstől
számított harminc munkanapon
belül kerül sor.
Felhívjuk Tisztelt Betegeink
figyelmét, hogy a panaszjog gyakorlása
nem érinti a betegnek azon jogát,
hogy a panasz kivizsgálása
érdekében más szervekhez
forduljon.
2. A betegjogi képviselő
A beteg betegjogi képviselő
segítségét kérheti
az egészségügyi dokumentációhoz
való hozzájutásban,
azzal kapcsolatos megjegyzések,
kérdések feltételében,
továbbá panasza megfogalmazásában,
valamint írásban meghatalmazhatja
panasza megtételére, illetve
az arra illetékes hatóságnál
a gyógykezelésével
összefüggő ügyben való
eljárásra.
A Kórház minden hónapban
helyben biztosítja a betegjogi
képviselőhöz fordulás
lehetőségét, melynek pontos
idejéről és helyéről,
továbbá a betegjogi képviselő
elérhetőségéről
az intézmény területén
kifüggesztett szórólapok
tájékoztatnak.
3. A közvetítői
eljárás
A beteg és az egészségügyi
szolgáltató között
felmerülő jogviták peren
kívüli megoldására
a felek együttesen kezdeményezhetik
a jogvita közvetítői eljárás
keretében történő
rendezését.
A közvetítői eljárás
megindítása érdekében
a beteg a Pécsi Igazságügyi
Szakértői Kamarához fordulhat,
melynek elérhetősége:
7627 Pécs, Siklósi út
45. Tel: 72/445-187.
Egyéb
szabályok
1. Szeszes italt a beteg magánál
nem tarthat és nem fogyaszthat.
2. Dohányzás csak a
Kórházban erre kijelölt
helyen: a Központi Laboratórium
bejárata előtt lehetséges.
3. A kórtermekbe cserepes,
vagy vágott virágot bevinni
nem szabad.
4. Szerencsejátékot
folytatni tilos.
5. Élelmiszert az éjjeliszekrényen,
zárt dobozban lehet tárolni.
Ablakközben élelmiszert
tárolni tilos.
6. A beteg egészségügyi
állapota alapján tőle
elvárható módon
köteles gondoskodni személyi
higiéniájáról,
továbbá kórházi
környezetének tisztaságáról,
rendjéről.
7. A Kórházban az alábbi
szolgáltatások vehetők
igénybe: büfé, fodrászat,
kozmetika.
8. A betegek napirendje - az osztályos
működési rend ettől eltérő
szabályozása hiányában
- az alábbiak szerint alakul:
- 06:00-08:30 ébresztés,
hőmérőzés, tisztálkodás,
reggeli
- 08:30-12:00 vizit,
vizsgálatok, kezelések,
műtétek
- 12:00-14:00 ebéd
- 14:00-15:00 csendes
pihenő, mely alatt a betegeknek
a kórteremben kell tartózkodni
- 17:30-18:30 vacsora
- 22:00 villanyoltás
-
- Készítette:
- Dr. Király Ágnes
- jogász
Vissza
a lap tetejére
|
|
